Egyszer volt, hol nem volt, az Óceán mélyén, élt egy bátor krokodil, akit Kósza Krokodilnak hívtak. Kósza más volt, mint a többi krokodil. Míg a többi krokodil napközben napozott a parton vagy horgászott az éles fogával, Kósza az éjszakai égboltot csodálta.
Minden este, amikor a nap végre eltűnt a horizont mögött, és a csillagok egyik pillanatról a másikra felgyúltak, Kósza a víz tetejére emelkedett, és nézve a gyönyörű csillaggyümölcsöket, dőlt hátra és álmodozott. „Milyen csodás lehet a csillagok között utazni!’ – gondolta.
Egy este, ahogy nézte a csillagokat, egy különleges csillag felragyogott. Ez a csillag nem volt olyan, mint a többi. Olyan volt, mint egy apró, fénylő gyümölcs. Kósza elgondolkodott, és azt mondta magának: „Muszáj kiderítenem, hogyan juthatok el oda!”
Másnap elindult a kalandjára. Találkozott a tenger mélyén élő barátaival. Először Öreg Tengerparti Teknősbékát kereste fel, aki sokat tudott a tenger titkairól.
- Hé, Öreg Teknősbéka! – szólt Kósza. – Hogyan tudnék eljutni a csillagokhoz?
- A csillagok messze vannak, kis barátom – mormogta a Teknősbéka. – De ha igazán szeretnél oda menni, kérdezd meg a Szél Halat! Ő ismeri a régi titkokat!
Kósza megköszönte a tanácsot és tovább úszott. Hosszú idő után rátalált a Szél Halra, aki éppen egy víznyelőben úszkált.
- Szél Hal! – kiáltotta Kósza izgatottan. – Hogyan tudnék eljutni a csillagokhoz?
- Ahh, Kósza! – mondta a Szél Hal egy titokzatos mosollyal. – Ha a csillagokra akarsz menni, szükséged van egy varázslatos hajóra, amelyet a Hold Csillag készít neked.
- Hol találom a Hold Csillagot? – kérdezte Kósza.
- Ugye meglepődnél, hogy milyen közel van! Csak keresd a legmagasabb hullámot, és ott találod – felelte a Szél Hal.
Kósza izgatottan útra kelt, és a legmagasabb hullámhoz úszott. Ott, a tenger tetején, találkozott a Hold Csillaggal, aki lüktető fénnyel ragyogott.
- Üdv, Kósza Krokodil! – mondta a Hold Csillag. – Hallottam a vágyaidról. Készen állsz arra, hogy a csillagokhoz utazz?
- Igen! Nagyon szeretnék! – felelte Kósza.
A Hold Csillag óvatosan a tenyerébe vette Kósza hátát, majd elkezdte szőni a varázslatos hajót. Kósza csodálattal figyelte, ahogy apró csillagokból és sugaras fényből készült el a hajó.
- Most már indulhatsz! – mondta a Hold Csillag, és megnyitotta az utat a csillagokhoz. Kósza beült a hajóba, amely azonnal elkezdett emelkedni a víz fölé, egyre feljebb és feljebb, míg egyszer csak a csillagok között találta magát!
Kósza belépett a csillagok birodalmába. Mindenütt ragyogó fények és varázslatos színek várták. A csillagok táncoltak, a ködött szivárvány megölelt, és a világ legszebbnél szebb hangját hallotta.
- Üdvözlünk, Kósza Krokodil! – mondták a csillagok egy hangzatos, daloló énekben. – Ma este te vagy a vendégünk!
Kósza boldogan táncolt a csillagok között, önfeledten nevetett és énekelt velük. Felfedezte, hogy a csillagok mind különbözőek voltak, volt köztük, aki akár kiskutyaként ugrott, másik, aki táncolt, mint egy hinta, és voltak olyanok is, akik meséltek neki a legszebb álmaikról.
Amikor a kaland végére ért, Kósza érezte, hogy szívének egy darabját a csillagokkal hagyja.
- Köszönöm, hogy itt lehettem! – kiáltotta. – Soha nem felejtem el ezt a csodás éjszakát!
- Várunk vissza, Kósza Krokodil! – zengték a csillagok. – Az éjszakai égbolt mindig nyitva áll előtted!
Kósza végül elbúcsúzott barátaitól, a csillagokkal a fényes úton hajózva visszatért a tengerhez. Amikor a víz visszafogadta, egy új titkot hozott magával, amit bárkinek elmondhatott. A tenger és a csillagok nem voltak többi, mint a fantázia és az álom világának része, amely bárki számára elérhető lehetett, aki merett álmodni.
Ezután Kósza Krokodil vált a legjobb történetek mesélőjévé, és minden este megosztotta barátaival a csillagok csodálatos világáról szóló élményeit.
Így élt boldogan, míg világvolt, és minden este újra azt álmodta, hogy újra felmerülhet a csillagok közé, mert tudta, hogy a csillagokkal való utazás mindig ott vár rá, és hogy a vágy mindig szabadon repítheti őt az álmok végtelen univerzumaiba.
Így hát a Kósza Krokodil élete tele volt kalandokkal, barátságokkal és varázslatos élményekkel, és sosem feledkezett meg a csillagok csodáiról, amelyek örökre a szívében ragyogtak!
VÉGE
