Az egészségügyi intézmények pénzügyi válsága
Az egészségügyi intézmények pénzügyi nehézségei évek óta komoly problémát jelentenek Magyarországon, amint azt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) pénteki közleményében hangsúlyozta. A kórházak és szakrendelők vezetése, valamint a frontvonalban dolgozó orvosok mindennapi munkáját súlyosan befolyásolja a krónikus alulfinanszírozottság, amely a betegek ellátását veszélyezteti.
Adósságok és a valós költségek hiánya
A MOK közleménye szerint tavaly a kórházak és szakrendelők adóssága meghaladta a 200 milliárd forintot, egyes becslések alapján. E problémák fő oka az állami egészségügyi finanszírozás és a valós költségek közötti eltérés. Például míg egy szakpszichoterápiás ülés ára magánrendelésen 20-30 ezer forint között mozog, az állami szakrendelő ennek az összegnek csupán 3190 forintját kapja. Egy ultrahangos vizsgálat esetében a kórház mindössze 1929 forintot, míg a magánrendelések esetében 10-15 szeres árat kérnek el.
Ellátási hiányosságok
A kórházak és szakrendelők a fennálló adósságuk csökkentése érdekében kénytelenek visszafogni az ellátásokat. A MOK álláspontja szerint ez a gyakorlat abszurd, hiszen az egészségügyi intézmények alapvető célja a betegek ellátása, amely a jelenlegi gazdasági környezetben sokszor ellehetetleníti a működésüket. Különösen nehéz a helyzet az urológia és pszichiátria területén, ahol a finanszírozás még kedvezőtlenebb.
Stressz és kiégés az orvosi pályán
A közlemény rávilágít arra, hogy az orvosok napi szinten szembesülnek azzal, hogy munkájuk nemcsak nem jövedelmező, de akár veszteséget is termel. A kórházi folyosókon gyakran hallhatóak olyan mondatok, mint „ezen a héten X műtét volt, ez Y millió mínusz”. Ezért a személyzet gyakran kap utasítást a betegek azonnali elbocsátására, vagy az ellátás visszafogására, hogy csökkentsék a költségeket.
Szakmai identitás válsága
A helyzet hosszú távon veszélyezteti az orvosok szakmai identitását és elkötelezettségét, mivel esküjük szerint a betegek érdekeit kell szolgálniuk, a gazdasági nyomás azonban éppen ellentétes irányba hat. Emellett a stressz, kiégés és mentális kimerültség is jelentős veszélyt jelent az orvosok egészségére.
Csalásra kényszerülnek az orvosok
A MOK közleménye arról is beszámol, hogy az orvosok sok esetben intézményesített csalásban kénytelenek részt venni, mert a finanszírozás megszerzéséhez több beavatkozást kell lejelenteniük, mint amennyit valójában elvégeztek. Az intézmények gyakran egy kódcsomagot alkalmaznak, így papíron minden betegnél ugyanaz a beavatkozás szerepel, bármennyire is eltérhet a valós helyzettől.
Finanszírozási reform szükségessége
A MOK figyelmeztetett, hogy a folyamatos alulfinanszírozottság egyre inkább orvosi elvándorláshoz vezet az állami egészségügyből: egyre több szakember választja a magánellátást vagy külföldi munkavállalást. A kamara megoldást a finanszírozási rendszer reformjában és a transzparens kommunikációban látja, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan.
A közlemény célja, hogy felhívja a figyelmet az alulfinanszírozott egészségügyi szektorra, amely a betegek és az orvosok számára egyaránt komoly kihívásokat jelent. A probléma rendezése érdekében sürgős intézkedések szükségesek, hogy a magyar egészségügyi rendszer fenntarthatóbbá váljon.