Alkotmánybíróság előtt a nemzetiségi törvény

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a 2012. január 1-jén hatályba lépett nemzetiségi törvény szerint számos rendelkezése korlátozza a nemzetiségek alapvető jogait. Több pontban fogalmazta meg kifogásait, kérve az indítványában megjelölt rendelkezések megsemmisítését. A Taláros Testület legutóbbi teljes ülésének döntései.

 

Szabó Máté egy települési nemzetiségi önkormányzat beadványa alapján több pontban fogalmazta meg kifogásait. Így például azt, hogy sérül az egyenlő bánásmód követelménye, mert a törvény kizárólag a közhasznú jogállással rendelkező nemzetiségi szervezetek számára teszi lehetővé a jelöltállítást a nemzetiségi önkormányzati választásokon.

A választások kitűzését a nemzetiségi törvény a népszámlálás adataitól teszi függővé, ám az ombudsman szerint több társadalmi és politikai tényező is befolyásolja, hányan készek önként megvallani a népszámláláson a nemzetiségi hovatartozásukat. A 2011. évi népszámláláskor ráadásul nem is volt még ismert, milyen választójogi szerepe lesz az ilyen adatoknak. Így fennáll annak a veszélye, hogy olyan településen sem lehet nemzetiségi önkormányzati választást tartani, ahol egyébként jelentős létszámban élnek az adott nemzetiség tagjai. A törvényi szabályozás így szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nemzeti közösségeket az önkormányzatuk létrehozásának jogában.     Az anyanyelvhasználat jogának korlátozását jelenti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok üléseikről akkor is kötelesek magyar nyelvű jegyzőkönyvet készíteni, ha a tanácskozás nemzetiségi nyelven folyt – ez a Nyelvi Kartában megfogalmazott állami kötelezettségeket is sérti – állapítja meg alkotmánybírósági indítványában az alapvető jogok biztosa.

Ugyancsak problémás, hogy a települési önkormányzatra száll annak a nemzetiségi önkormányzatnak a vagyona, amely a 2014-es általános választáson már nem tud megalakulni. Ez a vagyon a későbbiekben is csak nemzetiségi célokra használható fel. De miként fordítható nemzetiségi célokra a vagyon, ha nincs nemzetiségi közösség? Az ombudsman szerint a szabályozás egyfelől elvonja a vagyonnal való rendelkezés jogát a nemzetiségek által választott testületektől, másfelől nincs összhangban azzal, hogy a megszűnt települési nemzetiségi önkormányzat egyes jogköreit az országos nemzetiségi önkormányzatok veszik át.  Sérti az ártatlanság vélelmét a törvénynek az a rendelkezése is, amelynek értelmében a nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználásáért azok a képviselők is felelősek, akik nem is vettek részt a döntéshozatalban, - állítja az alapvető jogok biztosa.

 

Legfrissebb döntések

A Taláros Testület legutóbbi teljes ülésén az alábbi döntéseket hozta: Az Alkotmánybíróság visszautasította a Legfelsőbb Bíróság Gfv. XI. 30.075/2009/13. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 58. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadását. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezés a választottbírósági ítéletnek a rendes bíróságok ítéletével azonos hatályt tulajdonít, ezért az sérti a jogorvoslathoz fűződő alapvető alkotmányos jogot.

Az Alkotmánybíróság korábban már több ízben, elvi jelentőséggel foglalt állást a bírósághoz fordulás alapjoga, illetve a jogorvoslathoz fűződő alkotmányos alapjog és a választottbíráskodásról szóló jogszabályok közötti alkotmányjogi összefüggés kérdésében. Az Alkotmánybíróság e döntéseiben a választottbírósági határozat ellen érvényesítendő jogorvoslat korlátozásának, vagy akár kizárásának megengedhetőségét alkotmányosan összeegyeztethetőnek tekintette a jogorvoslathoz fűződő alapvető joggal.  A végzés teljes szövege –>

***

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.958/2010/6. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 23. § (1) bekezdés b) pontjának, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésének és 17. §-ának alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

A határozat indokolása rámutatott: ha alkotmányjogi panasz alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással – ha a körülmények alapvetően nem változtak meg – nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak.

 

Forrás:www.gondola.hu


 
Pafi.hu
Időjárás

Hőtérkép

Gazdit keresek!!!