Svájc szabadulna a bevándorlóktól

A jelenleginek az egyötödére vágná vissza a bevándorlók számát Svájcban az a kezdeményezés, amelyről

a hónap végén tartanak népszavazást. A terv támogatói szerint az egyre több migráns már csak környezetvédelmi szempontból is káros, a kritikusok ugyanakkor figyelmeztetnek: ha megszavazzák a drasztikus lépést, az a svájci gazdaságot is érzékenyen érintheti. A felmérések szerint ez egyelőre meggyőző érv.

Hamarosan ismét az urnákhoz hívják a választókat a népszavazások hazájában: Svájcban november 30-án idén negyedszerre tartanak referendumot. Az állampolgárok véleményét ezúttal három témában kérik ki. Az első gazdasági természetű: ha az igenek lesznek többségben, a svájci jegybank számára előírás lesz, hogy eszközeinek legalább egyötödét az aranytartalékok kell, hogy képezzék, a most a New York-i Federal Reserve Bankban tárolt készleteket pedig haza kell hozni. A második téma az adózást érinti, a népi kezdeményezés az általános ingatlanadót törölné el.

A harmadik, legérzékenyebb kérdéskör ismét a bevándorlók ügyét veszi elő. Ismét, hiszen az országba áramló migránsok számának korlátozására már a február 9-i népszavazás eredménye is kötelezi a berni kormányt. A minimális, 50,3 százalékos többséggel megszavazott kezdeményezés szerint három éven belül vissza kell állítani a kvótarendszert az európai uniós állampolgárok esetében is, felrúgva ezzel a Svájc és az EU között fennálló, a szabad munkaerő-áramlás elvét rögzítő megállapodást. Brüsszel emiatt már lépett is, igaz még nem olyan fájdalmasat: kizárta Svájcot a következő hatéves ciklus közösségi kutatási együttműködéséből. Bernnek most bő két éve maradt arra, hogy kialkudjon valamilyen kompromisszumot, a részletek tehát még nem egészen világosak.

Minden borulhat

Az viszont biztos, hogy ha november 30-án megszavazzák, brutális csökkentés jöhet: bevezetnének egy felső határt, 16 ezerre visszavágva ezzel a bevándorlók jelenlegi évi 80 ezres számát. Emellett kikötnék, hogy a fejlődő – főként afrikai és ázsiai – országok a Svájctól kapott pénzek 10 százalékát születésszabályozási programokra kell, hogy fordítsák. A kezdeményező konzervatív zöldszervezet, az Ecopop ezt azzal indokolja, hogy nem szeretnének a kelleténél nagyobb ökológiai lábnyomot hagyni. „Tizenkétmilliós helyett 9 milliós Svájcot!” – hirdetik plakátjaikon, vagyis összefüggést látnak az egyre növekvő lakosság és a káros környezeti hatások között.

A gond ugyanis az, hogy a 8 milliós ország lakosságának csaknem egynegyede külföldről érkezett, az évi 80 ezer bevándorlóval pedig 1 százalék körüli a „népszaporulat”, folyamatosan növelve az idegenek arányát. „Csakhogy a 80 százalékos korlátozás a gazdasági növekedésre is hatással lesz, a svájci GDP-bővülés ugyanis részben a bevándorlók alkalmazásától függ” – válaszolta az Origo kérdésére Pállinger Zoltán Tibor, az Andrássy Egyetem oktatója. A szakember elmondta, hogy a meredeken növekvő népesség miatt egyre sűrűbb az ország beépítettsége, a lakásárak az egekbe szöktek, emiatt érzékeny ügyről van szó: minden bizonnyal a jövő évi parlamenti választáson is a hangsúlyos kampánytémák között szerepel majd.

Mint mondta, „elvben nincs arra esély”, hogy célba érjen az Ecopop-kezdeményezés, de a veszély fennáll, már csak a február 9-i tapasztalatok miatt is – akkor sem tűnt valószínűnek, hogy a kvótarendszer mellett döntenek. „A svájciak meggondolják, hogy megszavazzanak-e valamit, ami a pénztárcájuk ellen van” – érvelt az elutasítás mellett Pállinger.

Egyelőre nem kell aggódni

Ezt a véleményt támasztják alá az eddigi felmérések is, igaz, a következő három hétben a közhangulat még változhat. A berni GFS közvélemény-kutató például októberben az alábbi válaszokat kapta a kérdéseire:

Az intézet munkatársa, Martina Imfeld érdeklődésünkre elmondta, hogy a legnagyobb politikai pártok egységesen elutasítják az Ecopop tervét, a kivétel egyedül a február 9-i referendumot is kezdeményező Svájci Néppárt (SVP), amely a 26-ból öt kantonban kiállt a javaslat mellett. A politológus arról is beszámolt, hogy a svájci sajtó korán indított, élénk érdeklődéssel követi az eseményeket, azt ugyanakkor még nem tudja megtippelni, hogy mindez hogyan tükröződik majd vissza a részvételi adatokon – februárban a jogosultak 55,8 százaléka ment el szavazni.

Ellenvélemény

„Ha elbukunk, akkor a svájci sík terepek nagy része húsz éven belül városi agglomerációvá válik, elveszítjük az ország természeti sokszínűségét” – mondta Andreas Thommen, az Ecopop vezetőségi tagja az Origónak. A biológus szerint a javaslatuk nem tenne különbséget a Svájcba igyekvők között, mi több, szerinte a jelenlegi rendszer emlékeztet az „apartheidre”, hiszen az EU-s állampolgároknak kedvez, „kizárva a bolygó lakosságának 93 százalékát abból, hogy letelepedhessen nálunk”.

 

Forrás:origo.hu

 
Pafi.hu
Időjárás

Hőtérkép

Gazdit keresek!!!