Szuperrepülőkkel száll versenybe Kína

Már tíz éven belül kínai lopakodók indulhatnak harcba amerikai csúcsvadászgépekkel. Így fejlődnek a kínai harci repülők.

Elképzelhető, hogy már tíz éven belül kínai lopakodók indulnak harcba amerikai csúcsvadászgépekkel a Dél-Kínai tengeren. Áttekintjük, hogyan fejlődnek a kínai harci repülők.

Sokan gondolják úgy, hogy a köznyelvben lopakodónak nevezett, nehezen felderíthető repülőgépekkel csak az amerikaiak rendelkeznek. Pedig a radarok elől rejtőzködni képes vadászgépei már nem csak az oroszoknak, hanem a kínaiaknak is vannak. Segítségükkel az ázsiai ország egyszer katonai nagyhatalommá válhat, hiszen elképesztő gyorsasággal fejleszti saját gépeit - bár még nem teljes sikerrel.

Amit a radarkép helyett füstfelhő jele

Egy-két évtizeden belül talán már nem csak az amerikai és kínai kalandregény-írók kedvenc motívuma lesz a csillagos-sávos és a kínai lopakodók párharca a Dél-Kínai tenger felett. Bár kérdés, hogy fegyvert használnak majd-e, de minden esély megvan arra, hogy tényleg találkozzanak a két ország vadászpilótái a vitatott szigetvilág felett. Igaz, még mindig az Egyesült Államok számít a nehezen észlelhető repülőgépek fejlesztése úttörőjének, de Kína egyre komolyabb lépésekkel igyekszik utolérni őket. Ehhez nem csupán a szinte korlátlan kínai pénzügyi források, hanem bizony az informatikai hadviselés, a nyugati hadiipari vállalatok informatikai rendszereinek feltörése, az ott talált adatok ellopása is segítséget nyújtanak. Az elmúlt tíz év kínai fejlesztéseinek eredménye minimum látványos, s komolyan aggasztó lehet az amerikai hadvezetés számára.

A legnagyobb kínai repülőnap sztárja idén a Shenyang J-31 Északi Sólyom nevű vadászrepülő prototípusa volt. A nehezen felderíthető kialakítású gép prototípusa két évvel ezelőtt emelkedett először a levegőbe. A típus leginkább az amerikai F-35 Lightning II-es vadászbombázóra adott kínai válasznak jellemezhető: főleg, ha figyelembe vesszük az F-35-ösöket fejlesztő és gyártó Lockheed Martin védelemipari óriáscég számítógépes hálózata elleni kínai támadásokat.

Sok szakértő szerint nem tekinthető véletlennek, hogy a J-31-es orr-része szinte kiköpött F-35-ös, de erős a hasonlóság a farokrész és a szárnyak környékén is, bár a kínai gép prototípusába természetesen nem amerikai, hanem orosz hajtómű került. Itt még lesz dolga a tervezőknek a sorozatgyártás előtt, mert hiába képes a radarok elől rejtve közlekedni, ha akkora füstfelhőt hagy maga mögött, hogy nem nehéz felfedezni jelenlétét. Kérdés, hogy a kínai sorozatgyártott J-31-esekbe kerülő, kínai fejlesztésű hajtóművek mennyivel lesznek kevésbé árulkodóak.

A kínaiak légi nagyvasa

A kínai kormány és katonai vezetés nem csupán az amerikai repülőgépeket tanulmányozta igencsak közelről, hanem azt az elképzelést is, ahogyan az amerikai légierő az F-22 Raptor és az F-35 Lightning II gépeket használja. A nagyobb F-22-es alapvetően vadászfeladatokat kapott, míg hivatalosan az F-35-ös elsődleges dolga a felderítés és a földi célpontok támadása lesz. Az F-22-esre hasonlító kínai vadászgépet Csengdu J-20 néven ismerte meg a világ 2011-ben. A prototípusa aznap szállt fel először, amikor Robert Gates amerikai védelmi miniszter is pont Pekingben tartózkodott.

A J-31-es egyébként pont a könnyen észlelhetőségével tett szert világhírre: kevés titkos prototípusról készül úgy el az első fényképfelvétel, hogy egy kamion félpótkocsijára rögzítve hurcolják egy autópályán. Ezzel a prototípussal pontosan ez történt 2012 júnusában: az éles szemű és érdeklődő kínai autósok és a mobiltelefonokba szerelt kamerák korában ez hiba volt. Villámgyorsan a netre kerültek az első fényképek és videofelvételek a ponyvával borított repülőgép-törzsről.

A kínai vadászgépen is nem a szárny alatt, hanem belső fegyverterekben kapnak helyet a légiharc-rakéták. Így a szárny vagy a törzs alatti pilonokra illesztett rakéták, bombák vagy üzemanyag-póttartályok nem verik vissza a radarsugarakat, biztosítva a lopakodó üzemmódot.

Ilyen egy ázsiai predátor

Annál több fotó bukkant már fel olyan kínai gyártású pilóta nélküli repülőgépekről, melyeknél nehezen letagadható az amerikai minta. A Csengdu Pterodactyl I kialakítása zavarba ejtően ismerős például az amerikai RQ-1/MQ-1 Predator és MQ-9 Reaper nevű harci drónok fényképeiről.

Hivatalosan természetesen szó sincsen másolatról vagy számítógépes hírszerzéssel szerzett adatok, tervrajzok alkalmazásáról – egyszerűen a feladat (közepes magasság és hatótávolság, szárny alatti irányított fegyverzet alkalmazása) adta a legmegfelelőbb formát. A Pterodactyl I is Zhuhaiban mutatkozott be először, még 2010-ben, egy életnagyságú makett formájában. Már ekkor is irányított bombákat és levegő-föld rakétákat helyeztek el a makettgép szárnyai alatt és a gép körül. A legutolsó információk és fényképek szerint már a két prototípussal földi gurulási tesztelet hajnanak végre, így hamarosan várható az első felszállás végrehajtása is.

De létezik már kínai klónja a Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk nevű, felderítésre használt pilóta nélküli drónnak is: a Guizhou Hsziang Long, azaz Szárnyaló Sárkány. Itt azonban meg kell jegyezni: bár az alapforma több, mint ismerős, a szárnyak különleges kialakítása jelentősen eltér az amerikai járműétől. A felülről gyémántot formázó kialakítással a szárnyakat és a hátsó vezérsíkokat összekötötték, egyetlen, integrált szárnyszerkezetet alkotva.

Azonos viszont drónok feladata: nagy magasságban, nagy hatótávolságú felderítőrepüléseket lehet végrehajtani velük. A prototípust a kiszivárgott információk szerint még egy Guizhou WP-13 sugárhajtómű, a MiG-21-esekből ismert Tumanszkij R-13 helyi továbbfejlesztése repíti majd a levegőbe. Az első felszállás időpontja még nem ismert, de a típus képességeire nagy szüksége van Kínának.

Az lehet nagyhatalom, akinek szuper drónjai vannak

Nem véletlen a fejlesztés, az ötödik generációs lopakodó vadászgépek közelgő hadrendbe állítása, a távolról irányított felderítő és támadó repülőgépek tucatjainak versenyeztetése a fegyveres erők megrendeléseiért. A nagyhatalmi státusz eléréséhez nem elég a nagy terület, a pénz, az egyre fejlettebb ipar és informatika: ahhoz globális felderítő és csapásmérő képesség is szükségeltetik. Ehhez a modern légierő elengedhetetlen, s ehhez az ötödik generációs, nehezen felderíthető vadász- és támadó repülőgépek hadrendbe állítása kötelező dolog.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a vadászrepülő vagy a 18 ezer méter magasan repülő felderítőgép csak egy része a feladatok megoldásának. Mit ér egy vadászgép, ha nincs mellette megfelelő légi felderítő- és légtérellenőrző radarrepülőgép?

Kína minden igyekezete ellenére nem volt még képes megfelelő számban hadrendbe állítani ilyen repülőgépeket. Nemhogy az Egyesült Államok vagy a NATO közös flottájába tartozó Boeing E-3A AWACS-flottával szemben képtelen saját megoldást állítani, de még kisebb szomszédjaitól is elmarad: Tajvan turboprop E-2K Hawkeye, Japán Boeing E-767, Dél-Korea Boeing 737 AEW&C felderítő repülőgépekkel védi saját légterét.

Kínának is kell még informatikai háttér

A kínai régi Il-76-osokra épített KJ-2000 és a turboprop Y-8F-600 típusra alapozott, kisebb teljesítményű KJ-200 a mai napig csak néhány példányban repül, az ország méretéhez, légierejéhez és vágyaihoz képest elégtelen képességet nyújtva.

Hasonlóan problémás a kommunikáció és a navigáció kérdése is. Az amerikai, izraeli, vagy más, nyugati, távolról irányított repülőgépek egyik nagyon fontos képessége a látottak-észleltek szinte valós időben továbbítása a földre.

Ez nagyon komoly informatikai, kommunikációs hátteret igényel, amivel egyelőre csak az amerikaiak rendelkeznek. Így volt lehetséges például, Oszama bin-Laden elfogását élőben közvetíteni a Fehér Házba. Egy ilyen kommunikációs hátteret még Kínának is ki kell építenie, megbízható, folyamatos, magas rendelkezésre állású rádió- és műholdas rendszereket kifejlesztve, kiépítve. Hasonlóan a kínai haditengerészet építkezéséhez, vagy éppen a katonai repülésben is létfontosságú műholdas navigációs rendszerek kínai fejlesztéséhez, itt is elsőként a Kínát övező területek lefedése várható. Igaz, pont ezek a területek a „legforróbbak” manapság, ahol Kína akár fegyveres erővel és hajlandó érdekeit megvédeni.

Trautmann Balázs haditechnikai szakszerző a Magyar Honvéd és a Honvédelem.hu munkatársa.

 

Forrás:origo.hu

 
Pafi.hu
Időjárás

Hőtérkép

Gazdit keresek!!!