Most sem kap stabil kormányt Ukrajna

Hiába nyert két szövetséges, a kormányfő és az államfő pártjainak már sikerült megakadniuk a koalíciós tárgyalásokon.

Bár az egyéni jelöltekkel együtt a legnagyobb frakciót Petro Porosenko Pártja adja, a listás szavazatokból 0,3 százalékponttal többet gyűjtött kormányfői párt ragaszkodik az elsőséghez. Az erőviszonyok alapján nem lesz alkotmánymódosításhoz elegendő kormánytöbbség. Eközben a kelet-ukrán szeparatisták saját választásukra készülnek, Moszkva pedig kivár.

Nem cáfolt rá a pesszimista jóslatokra az új ukrán parlament, amely sokak szerint legfeljebb egy évig fog tudni működni, és sem a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták leszerelésére, sem a gazdasági, pénzügyi gondok enyhítésére nem lesz ereje.

Az ukrán államfő a múlt héten még azt ígérte, hogy a rendkívüli vasárnapi parlamenti választások után legkésőbb kedden már meglesz a koalíciós megállapodás, remélhetőleg kétharmados többséget biztosítva. Petro Porosenko Blokkja (BPP) azonban meglepetésre csak második lett 21,8 százalékkal, és alig 0,3 százalékponttal megelőzte őt a kormányfő, Arszenyij Jacenyuk vezette Népfront (NF). (Mindez csak a listás szavazatokra vonatkozik, lásd keretes írásunkat.)

Hiába tekintik egymást szövetségeseknek,

az NF és a BPP azt méregeti, kinek nagyobb

a frakciója. Az NF ugyanis a leadott 15 millió listás szavazatból 35 ezerrel többet szerzett, mint a BPP, ennek alapján a koalíció nagyobbik tagjának tekinti magát – noha ez az egyéni jelöltekkel együtt már nem igaz –, ezért alapvetően át akarja írni a koalíciókötés lehetséges forgatókönyvét.

Szerdán el is utasította Jacenyuk az államfő koalíciós ajánlatát, és előállt a sajátjával.

A kormányfő szerint húsz napon belül jön majd létre a szövetség.

Messze még a kétharmad

De, hogy a BPP-n kívül kivel, az kérdés. A harmadiknak befutott meglepetéspárt, az Önsegélyezés (Szamopomics) már jelezte, hogy egyelőre nem kíván részt venni a tárgyalásokon, noha a BPP korábban már felajánlotta a lehetőséget. (A párt neve a Galíciában a 20. század elején létrejött gazdasági közösségekre utal.)

A lvovi polgármester által alig két éve létrehozott párt 11 százalékos eredményére senki sem számított. Valószínűleg Andrij Szadovij pártjának felfutása vezetett ahhoz is, hogy a szintén Lvovból induló radikális Szvoboda (Szabadság) a két évvel korábbi 10 százalékos eredménye után most – felborítva az előrejelzéseket – nem érte el az ötszázalékos küszöböt. A párt pontos elképzelései nem ismertek, de imidzsében fontos szerepet játszik a párt második embere, Szemjon Szemcsenko aki aktívan részt vett a szeparatisták elleni, a hivatalos terminológia szerint terrorelhárító akciónak nevezett műveletekben.

A a BPP és az NF körülbelül 210 helyre számíthat a felerészt listás, felerészt egyéni képviselőkből álló 450 fős radában. Az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmad nem lenne meg sem a politika másodvonalába szorult Julija Timosenko vezette Haza (Batykivscsina) párttal, sem az Önsegélyezéssel. A két párt külön-külön is elég viszont az egyszerű többséghez, ha csatlakozik a koalícióhoz. A Batykivscsina egyébként hajlik a is részvételre, bár ha a mérleg nyelve a Porosenkót ellenfélnek tekintő Timosenko lesz, akkor aligha lehet számítani stabil szövetségre.

Ha azonban egyikükkel sem egyeznek meg, akkor

óriási szerep juthat a szavazatvásárlásban nagy hagyományokkal rendelkező ország parlamentjében ülő független képviselőknek,

bizonytalanná téve a parlamenti többség fenntartását.

Ráadásul úgy, hogy csak népszerűtlen intézkedések várhatók: például gázáremelés. A költségvetési hiány csökkentéséhez megszüntetik a lakossági és az ipari felhasználók közötti árszintkülönbséget, ami 70 százalékkal növelheti a lakossági gáz árát. Mindezt úgy, hogy Porosenko a gázkereskedelem átláthatóságát ígérve hosszabb távon árcsökkenést jósolt.

Moszkva nem siet

A parlament egyébként most csak 423 képviselővel alakul meg, miután a választásokat nem tudták megtartani Donyeck és Luganszk megye oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött területein, így 27 egyéni mandátum betöltetlen marad. A Donyecki (DNR) és Luganszki Népköztársaság (LNR) november 2-án saját választásokat tart a szakadár parlament képviselői helyeire.

Moszkvának ez ellen nincsen kifogása. Az orosz elnök már korábban jelezte, hogy nem tartja legitimnek a vasárnapi választást, mert az nem állt összhangban az orosz és EU-s közvetítéssel a szeparatisták és Kijev között létrejött minszki megállapodással.

Vlagyimir Putyin szerint ugyanis azt nem egyszerűen az ukrán törvény szerint kellett volna megtartani, hanem azok figyelembevétele mellett a donyecki és luganszki vezetés egyetértésével. Utóbbi azonban hiányzott, ezért lehet indokolt a szakadárok különutas voksolása.

Mindez jelzi, hogy a Kreml nem siet a szakadárok burkolt támogatásának leépítésével. Erre Moszkva valószínűleg csak akkor lenne hajlandó, ha garanciát látna rá, hogy cserébe az EU gyorsan enyhít az Oroszországgal szembeni szankciókon, és jelét adja annak, hogy kész tudomásul venni – ha hivatalosan elismerni nem is – a Krím orosz annexióját.

Csütörtökön a Kommerszant orosz napilap EU-s forrásokra hivatkozva megírta, hogy Brüsszel minden bizonnyal a szankciók fokozása mellett fog dönteni, ha Moszkva elismeri a két szakadár állam saját „parlamenti” és „államfőválasztását”.

Fojtogat a gázhiány

Ezek hiányában azonban az orosz vezetés inkább kivár, végignézve azt, hogy mit tud tenni Ukrajna a jelenlegi katonai, gazdasági, pénzügyi és nem utolsó sorban energetikai helyzettel. Továbbra sincs ugyanis megállapodás Moszkva és Kijev között az Ukrajnába irányuló az orosz gázexport feltételeiről, így nem világos, miből fogja fedezni a 46 milliós ország a felerészt az orosz forrásokra építő 50 milliárdos gázszükségletét.

A Gazprom idén júniusban leállította a gázszállítást, miután a Naftogaz Ukraini 4,5 milliárd dolláros tartozást halmozott fel. Moszkva azóta előre kéri a pénzt a szállítmányért.

Erről szerdán ismét tárgyaltak Brüsszelben az EU, Ukrajna és Oroszország részvételével, miután a múlt héten kevés eredményt hozott a hármas találkozó. Ukrajna akkor ugyan vállalta, hogy az év végéig törleszt másfél milliárd dollárt és majdnem ugyanennyit fizetne decemberben további 4 milliárd köbméter földgázért, de Moszkva az EU garanciavállalása nélkül nem ment bele az ügyletbe.

Az ukrán tartozás csökkentése érdekében az orosz parlament szerdán felhatalmazta a Gazpromot, hogy ne fizesse ki az Európába irányuló, Ukrajnán áthaladó gázért a tranzitdíjat Kijevnek – közölte a nemrég ismét TASZSZ-ra visszanevezett orosz hírügynökség. Ukrajna tavaly száz kilométerenként a gáz ezer köbméteréért 3,4 dollár tranzitdíjat számított fel. Kijev 110 milliárd köbméter tranzitját vállalta, ennek alapján 3,5 milliárd dollárra számíthat évente Oroszországtól.

Günther Oettinger, az EU november 1-jén távozó energiaügyi biztosa – aki ezután a bizottságban a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos székébe ül át – szerdán úgy nyilatkozott, hogy 50 százalék esélyt lát a megállapodásra. Közölte, hogy a téli időszakban méltányosnak tűnik az orosz árajánlat amely szerint 385 dollárt kér Ukrajnától a gáz ezer köbméteréért – írta a Reuters.

A 12 órás szerdai tárgyalás azonban eredménytelenül zárult, a felek csütörtökön ismét asztalhoz ülnek.

A megbeszéléseken A Gazpromot vezető Alekszej Miller, a Naftogaz feje, Andrej Kobolev és a két ország energetikai minisztere vesz részt Oettingerrel együtt.

Moszkva szerint Kijev megint csak kinyilatkoztatott, de írásos garanciát nem adott a fizetésre. „Ha lesz pénz, lesz gáz” – közölte Alekszandr Novak orosz energetikai miniszter.

A helyzet megoldása így Brüsszelre vár, amely a napokban bírálja el Ukrajna kétmilliárd eurós hitelkérelmét.

A megállapodás azonban Moszkva érdeke is, hiszen az Északi Áramlat és a Belaruszon áthaladó vezetékek ellenére még mindig Ukrajna területén áramlik át az orosz állam legfontosabb bevételét adó, Európába irányuló gázexport jelentős része. Ám fennáll a veszélye, hogy Ukrajna saját gázellátási zavarai esetén, ahogy arra már volt példa 2008-2009 fordulóján, „túszul ejti” az orosz tranzitgázt.

Ez a jelenlegi EU-orosz viszony ismeretében nem annyira Ukrajnára vetne rossz fényt, sokkal inkább az oda irányuló szállításokat leállító Oroszországot tüntetné fel nem megbízható beszállítónak, ami újabb lendületet adhatna az EU-nak, hogy alternatív forrásokat keressen, az igényei ötödét-negyedét biztosító Oroszország helyett. Moszkva bevételeinek javát az EU-ba irányuló gáz exportja adja, ezt a Kreml is szeretné elkerülni, még akkor is, ha teljes kiiktatása az EU gázellátóinak sorából lehetetlennek tűnik. Ám a szállítások csökkenésével járó bevételkiesés már komoly érvágás lenne a már most is stagnáló orosz gazdaságnak.

 

Forrás:index.hu

 
Pafi.hu
Időjárás

Hőtérkép

Gazdit keresek!!!