Erőszakba torkolltak a tüntetések Hongkongban

Már úgy tűnt, hogy a kínai kormány nyeri a tüntetők ellen folyó taktikai játékot Hongkongban, amikor új fordulatot vettek az események.

Feldühödött ellentüntetők ütköztek a nagyrészt diákokból álló békés demonstrálókkal.Láttam, hogy ez a középkorú férfiakból álló tömeg áttöri a kordonokat, és rátámadnak a békés tüntetőkre. Ütik és rúgják őket ahol érik, hatan körbevesznek egy embert, és véresre verik.

- mesélte az Indexnek Tiffany Ap, a South China Morning Post munkatársa.

A pokol péntek délután szabadult el, amikor is a tüntetések három fő helyszínének egyikén, Mong Kokban feldühödött ellentüntetők támadtak rá a választási rendszer demokratizálását és Leung Csun-jing főminiszter lemondását követelő demonstrálókra.

Nem mindenki örül annak, ahogyan az Occupy Central és a Diákszövetség által kezdeményezett tüntetések zajlanak. Hongkong belvárosában megbénult a forgalom, megállt az élet, az üzletek és bankfiókok átmenetileg bezártak, és ezt a hongkongi tőzsde és árfolyam is megérezte. A napokban több helyi is az utcára ment, hogy megkérje a tüntetőket a távozásra, mert ártanak a vállalkozásuknak és a mindennapi életet a feje tetejére állították.

Ám ezek a helyiek szóban kérlelték a nagyrészt diákokból álló tiltakozókat. Először fordult elő múlt hét vasárnap óta, hogy erőszakot alkalmaztak a mozgalom résztvevőivel szemben, méghozzá nem is a rendőrök, hanem a semmiből megjelenő ellentüntetők.

Ebben Peking keze van

A békés tüntetőkre rárontó ellentüntetők nem spontán vonultak az utcára. Az „Esernyős Forradalom” szervezői a kormányt vádolják az erőszakos tömegért. Többen is úgy gondolják, hogy az ellentüntetőket

a kormány, illetve a hongkongi maffia bérelte fel.

Továbbá az is gyanús, hogy nem hongkongiakból, hanem népi kínaiakból áll a támadásokat végrehajtó csoport.  Erre több jel is utal:

  • az ellentüntetők akcentussal beszélik a kantoni nyelvet
  • a tömeget egy kizárólag mandarinul beszélő nő irányította
  • a már két hete tartó tüntetéshullám alatt egy erőszakos cselekedetet nem hajtottak végre a tüntetők

Tiffany elmondása szerint Hongkong már rég nem látott ilyen mértékű atrocitást. A hongkongi lapok és közösségi portálok fosztogatásokról, szexuális támadásokról, és fizikai erőszakról számolnak be.  A bántalmazások ellenére a napok óta utcán tartózkodó békés tüntetők nem reagálnak agresszívan, és a szervezők is folyamatosan arra hívják fel a figyelmet, hogy a béke megőrzése érdekében viseljék el a velük durván fellépő ellentüntetők támadásait.

A fiatalok egyelőre bátran állják a sarat, hiszen nekik a mozgalom nem buli, vagy rendbontás, hanem egy komoly ügyért folyó küzdelem.

Semmi alkohol nincs az utcán. Ilyen kulturált, békés tömegdemonstrációt nem látott még nyugati ember szeme. Nehéz érzelemmentesen nyilatkozni az eseményekről. Ez a külföldiek közül mindenkit levett a lábáról.

– mesélte Pálos György, a Hong Kong City University filmszakos tanára.

Ha nem megy máshogy, legyen káosz

Egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a szervezetten megjelenő ellentüntetőknek pénzt ajánlottak, hogy káoszt szítsanak a békés tüntetők között. Ilyen a  Youtube-on közzétett videó is, ahol egy ellentüntető telefonálás közben többször is rákérdez, hogy tényleg háromszáz hongkongi dollárt kap, ha a kordonokat eltávolítja.

Ezt a taktikát a központi vezetés gyakran alkalmazza. A céljuk most a káosz keltése, hogy a kormány jó indokkal közbe tudjon lépni.

– magyarázta a kormány indítékát Tiffany.

Pálos is hasonlóképpen vélekedik, mivel szerinte is egy taktikai játékról van szó. A vezetésnek be kellett látnia, hogy a tüntetők nem akarnak hazamenni, ezért felbolydulást idéznek elő, hogy a forradalmat negatív fényben tüntessék fel. Még ha a külföldi sajtó át is lát a szitán, bőven elég a népi Kína állampolgárait meggyőzni arról, hogy ami Hongkongban zajlik, az árt az országnak. A gazdasági fejlődést és társadalmi harmóniát szajkózó állampropagandán felnőtt kínaiaknak ez bőven elég lehet, hogy a hongkongi eseményeket elítéljék, és az állam álláspontja mellé álljanak.

Manapság már nem lehet a teljes információáramlást megakadályozni, ezért más módszereket kellett alkalmazniuk. A hongkongi eseményekről tényszerűen számolnak be úgy, hogy a pénzügyi központ elfoglalásának negatív eredményeire fektessék a hangsúlyt, miszerint a hongkongi tőzsde és a gazdaság szenvedi meg a fiatalok „nyughatatlanságát“.

A támadásokban a kormány részvételét az az elképzelés is igazolja, miszerint így kimarad a tömeg ellen alkalmazott erőszakból, és mint kívülálló, mossa kezeit. A kínai média egyelőre nem sok hírt adott még az összecsapásokról, de a Hszinhua – a kínai MTI –egyelőre Leung főminisztert aggódó vezetőként ábrázolta, akinek újdonság az, hogy diákok vannak az utcákon.

Észrevettem, hogy rengeteg fiatal tartózkodik a helyszínen, iskolaruha van rajtuk. Őket kérem, hogy azonnal hagyják el a tüntetéseket, mert nem akarom, hogy akár egyetlen polgárnak is baja essen az összecsapásokban.

Csakhogy az összecsapásokat nem akadályozták meg a rendőrök. Tiffany is megerősítette azt a hírt, hogy a rendőrök késve, és a lehetőségekhez képest kis számban jelentek meg az összecsapások helyszínein. Több videó is van arról, ahogy az éllentüntetőket élő pajzsként védik, de a résztvevők szerint nem tettek meg minden tőlük telhetőt, hogy megakadályozzák az erőszakot.

Habár a támadók közül tizenkilenc embert már letartóztattak, az esetek többségében a rendőrök csak szétválasztották a verekedőket, majd felszólították a támadókat a helyszín elhagyására. Abban mindkettő interjúalanyunk egyetért, hogy a rendőrök Hongkongban korrektek, türelmesek és segítőkészek a múlt hét vasárnapon oszlatásra tett kísérlet óta. Nekik hivatalból nincs politikai állásfoglalásuk, de nem az a céljuk, hogy bárkinek is bántódása essen. Ezért tűnik úgy, mintha a felülről jött volna a parancs, hogy hagyják érvényesülni az ellentüntetőket.

Pedig már majdnem vége lett

Tény, hogy a központi vezetés megtehetné, hogy a Tienanmen téri eseményekhez hűen, nyers erőszakkal oszlatja szét a tüntetőket, de ezt óriási nemzetközi felháborodás övezné. Ehelyett türelmesen megvárták, amíg a tüntetők kezdeti lendülete alábbhagy. Mivel Leung Csun-jing főminiszter, a követelések ellenére nem mondott le, sokan csalódtak a központfoglalás hatásosságában. Az egyetemi diákokat csoportosító Diákszövetség bele is egyezett a Carrie Lammel történő tárgyalásokba, annak ellenére, hogy pontos időt és helyszínt nem határoztak meg. Mindeközben már a békés tüntetést is többen megkérdőjelezték: több kisebb csoport is a kormányhivatalok elfoglalását, illetve durvább módszerek alkalmazását sürgette.

Ezek után már tényleg úgy tűnt, hogy Peking javára fog eldőlni a játszma:

  • a tüntetők elfáradtak
  • nincs igazi vezető, több csoport is képviselteti magát a tüntetéseken
  • a tüntetők között is széthúzás van a céljaik elérésének módjának kérdésében
  • a tömeg nagy része békés, nem jelent veszélyt a kormányra
  • a kínai hadsereg Hongkong belvárosa mellett állomásozik, bevetésre készen
  • az egyetemek türelmesek, és támogatják diákjaikat, de hosszú távon nem tudnak alkalmazkodni
  • a belvárosi üzletek veszteségesek, Hongkong üzleti szférájának szüksége van rend visszaállítására
  • a turizmus meghalt, a népi kínai vásárlók nem látogatják a belőlük élő ékszerboltokat
  • Hongkong gazdasága rá van utalva Kínára
  • Pekingre nem tud senki nyomást gyakorolni

Kínának senki sem mer beszólni

Az utolsó pont az, ami igazán lényeges. Kínára jelenleg senki sem tud olyan mértékű nyomást gyakorolni, amit komolyan vennének. A nemzetközi sajtó hatalmas figyelmet szentel most Hongkongnak, többek között a CNN és a BBC is fő témaként kezeli a történéseket. Attól függetlenül, hogy a Fehér Ház is felszólította már Kína kormányát arra, hogy tartsák tiszteletben Hongkong népének követeléseit, a világ első számú gazdasága sem tud fellépni Hongkong védelméért. Az USA dollármilliárdokkal tartozik Kínának, és mint más nagyhatalmak, számtalan érdek és gazdasági szál köti a vörös óriáshoz. Tiffany arra figyelmeztet, hogy nem véletlen Hongkong népszerűsége a külföldi cégek körében, ugyanis ott még egyelőre tiszteletben tartják a törvényeket. Nem úgy, mint a népi Kínában.

Amikor Sanghajban éltem, én nagyon szerettem a várost, de nem véletlen, hogy nem jönnek oda külföldi cégek. Nem mernek befektetni. Hongkongban tiszteletben tartják a céges szerződéseket, és a jogi berendezkedés is megfelel a nemzetközi követelményeknek. A szárazföldi Kínában más a helyzet. Azt csinálnak, amit akarnak, és úgy rúgják fel a hivatalos szerződéseket, ahogy kedvük tartja. Na most, ha az USA-nak, vagy bárki másnak érdekei vannak Kínában, nem fognak sokat tenni Hongkongért.

Az „Egy ország, Két rendszer" filozófiája alapján Hongkongnak széleskörű autonómiát kellene élveznie, de az utóbbi években a jogrendszer és a média szabadsága is jelentősen csökkent. Pálos szerint a hongkongi sajtó még úgy ahogy tartja magát, és harcol azért, hogy hitelét viszonylag megőrizze, de vigyáznia kell, hogy mit, és hogyan ír meg. A hongkongiak úgy tartják, hogy a központi kormány a médiában próbálja legvehemensebben megvetni a lábát, és nem csekély sikerrel.

Tiffany lapja, a South China Morning Post is nyomás alatt van. A lap tulaja, a malajziai iparmágnás Robert Kuok Hock Nien aggodalommal figyeli a tüntetések fejleményeit, mert vállalkozóként több cége is van Kínában. Egyelőre Peking elnézi a lap szabad szólását, de nem lehet tudni, hogy mikor jön el az a pont, amikor a menedzsment azt mondja, nem lehet egy hírt vagy írást megjeleníteni.

A kormány szemrebbenés nélkül keresztbe tenne Niennek, ha túl kritikus hangnemet ütne meg a lap.

A demonstrálók tehát nem csak a választási rendszert próbálják demokratikus mederbe terelni, hanem fel akarják hívni a figyelmet arra is, hogy a szabadságjogok folyamatosan enyésződnek el. Félelmük nem megalapozatlan, hiszen most láthatták, hogy mire képes a központi vezetés.

Mi következik?

Péntek délutánig úgy tűnt, hogy a tüntetők, ha nem is végelegesen, de átmenetileg befejezik a központ elfoglalását. Annyit sikerült kicsikarniuk a főminisztertől, hogy legalább tárgyalásokba kezdjenek. Bár a megbeszélések célja nem egy kompromisszum kötése lett volna, hanem a kedélyek csillapítása, azért ez is előrelépés volt. Most, hogy feltehetően szervezett, fizetett ellentüntetők vadásznak az aktivistákra, új helyzet állt elő.

Mostanáig egyszerű volt a képlet, mert a csúnya hatalom visszaélt az erejével. A helyzet jelenleg nagyon bonyolult, mert itt már kőkemény manipulációról van szó a kormány részéről. Nehéz megmondani, hogy ki a mumus.

- így értékeli a fenálló helyzetet Pálos. Tiffany, mint született hongkongi viszont még nem adja fel a harcot, úgy mint a több tízezer másik tüntető.

Az elmúlt nap új lendületet adott a mozgalomnak, mert most már látja a világ is, hogy mire képes a kormány a békés tüntetőkkel szemben. Hongkong Kínán belül a szabadság szimbóluma, és az emberek úgy érzik, hogy ezt a szabadságot szép lassan elveszítik.

 

Forrás:index.hu

 
Pafi.hu
Időjárás

Hőtérkép

Gazdit keresek!!!