Álrendőrök voltak a Lendvay utca ostrománál

Kérdéseket vet fel a rendőrség és Rogán Antal nyilatkozata is a Lendvay utcai Fidesz-székház megrongálásával kapcsolatban.

A rendőrség azt állítja, nem voltak jelen a rendbontás kezdetekor, ezért nem tudták megakadályozni a székház megrongálását. A fotók és a szemtanúk szerint azonban a rendőrség korábban is a helyszínen volt.

A Fidesz frakcióvezetője a tüntetők politikai befolyásoltságáról adott ki nyilatkozatot. Az idézett tényekről viszont kiderült, hogy egyszerű hangulatkeltő elemek, amelyeket önkényesen kiválasztott újságcikkekből rakott össze.

Az eset még múlt vasárnap történt, de a hivatalos válaszokat csak mostanra kaptuk meg.

A rendőrök állítják: ott sem voltak

Bár az első internetadós tüntetés egészére nem az agresszió volt a jellemző, a kormánypártnak a jelek szerint jól jött a végén támadt felfordulás: az általuk irányított sajtóban szinte csak azokat a képeket mutatták, ahol álarcos fiatalok monitorokkal dobálják a székházat.

De miért nem akadályozta meg a rendőrség a rendbontást? Állításuk szerint azért, mert ott sem voltak.

Ez azért furcsa, mert tudósítóink, a tüntetők, és a tüntetés szervezője, Gulyás Balázs is máshogy emlékeznek. A Lendvay utcai székház előtt már akkor látható volt két rendőrfurgon, és egy sor (20-40) rendőr, amikor a demonstrálók még csak a Hősök tere irányába tartottak.

A tüntetés végére a rendőrautók azonban elmentek, és a rendőrök jó része is eltűnt, vagy hátrahúzódott. Amikor tehát a demonstrálók áramlani kezdtek a Hősök teréről, már senki nem védte a székházat, a feltüzelt résztvevők akadály nélkül mehettek neki az épületnek.

A rendőrség lépése azért is érthetetlen volt, mert a szervezők végig kapcsolatban voltak velük. Gulyás Balázstól tudjuk, hogy már folyt a demonstráció, amikor a rendőrséggel konzultálva úgy döntöttek, nem a Lendvay utcában lesz a tüntetés vége. Mivel a szervezők és a rendőrök is úgy ítélték meg, hogy a felvonulók tüzes hangulatban vannak, biztonságosabb lesz, ha a Hősök terére vezetik őket.

„Nem értettem, hogy miért mennek el a rendőrök rögtön azután, hogy a Hősök terén bejelentettem a tüntetés végét” – mondta a szervező. Sejthető volt ugyanis, hogy a tömeg egy része elindul majd a sarkon álló Fidesz-székházhoz.

Nem csak az furcsa, hogy miért hagyták védelem nélkül a székházat, hanem hogy később miért értek olyan lassan a helyszínre a rohamrendőrök. Tudósítóink szerint a dobálás kezdetétől nagyjából fél óra telt el, mire a rendőrök újra megjelentek, és körbevették a házat, megakadályozva a további rendbontást.

A hosszú reakcióidő azért is érthetetlen, mert a rendőrség jól felkészült a menet biztosítására, az esemény ideje alatt minden mellékutcában várakoztak az egységeik.

Álrendőrök lehettek

Kérdéseinket szaporította, amikor magyarázat végett megkerestük a BRFK-t. Ezt válaszolták:

„Megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a rendőrség nem volt a Fidesz székház előtt, mivel azt semmi nem indokolta, ebből kifolyólag nem volt honnan levonulni.”

A szűkszavú levél két ponton is megkérdőjelezhető.

Miért mondják, hogy indokolatlan jelen lenni a tüntetés végpontjaként megjelölt helyszínen? Ami ráadásul 50 méterre lehet a menet közben bejelentett új végponttól?

Miért állítják, hogy nem voltak ott a Lendvay utcában? Szemtanúk és fotók is az ellenkezőjéről tanúskodtak.

Újabb kérdést küldtünk, hogy tisztázzuk a helyzetet. (Ehhez egy olyan fotót mellékeltünk, amelyen látszanak a rohamrendőrök, hiszen előző válaszukban azt írták, egyáltalán nem voltak a helyszínen). Második válaszuk azonban nem oszlatta el a homályt:

„Mint az Ön által mellékelt fényképeken is jól látható a rendőrök a bűncselekmény elkövetése után álltak sorfalat és biztosították a helyszínt.”

A rendőrség álláspontja tehát annyiban puhult, hogy elismerték: a dobálás után már a helyszínen voltak. De kik voltak azok az egyenruhások, akik korábban a helyszínen voltak? Ezek szerint vagy álrendőröket láthattunk, vagy a BRFK nem bontotta ki előttünk az igazság minden részletét.

Így gyűjti a kormány az információt

A székházdobálás körül nem ez az egyetlen zavarba ejtő fejlemény. Rogán Antal olyan nyilatkozatot adott ki a héten, amely szerint az őrizetbe vett székházdobálók

"nem futballhuligánok, hanem politikai aktivisták.”

Mivel a vizsgálat még mindig tart, megkerestük a fideszes frakcióvezetőt, hogy megtudjuk, honnan szerezte információit. A rendőrség vagy a bíróság adott át neki adatokat egy folyamatban lévő ügyről, ezzel jogsértést követve el? Esetleg maga Rogán Antal kezdett magánnyomozásba?

Érdekes az ügyben, hogy Rogán nyilatkozata egybevág azzal, amit az üggyel kapcsolatban a Fidesz kommunikációja is nyomat: hogy itt pártok által felbérelt provokátorok próbálják megfélemlíteni a kormánypártot.

Rogán meglepő választ adott kérdésünkre.

„R. Milán neve hétfőn kora délután jelent meg több internetes portálon, köztük például a 444.hu-n vagy a kisalfold.hu-n. R. Milán egy közismert baloldali politikai aktivista. Azt, hogy az internetes portálok hogyan jutottak ehhez az információhoz, tőlük kellene megkérdezni.”

Szavai alapján a nemzetbiztonság tehát nem nyomozás útján, hanem olvasgatással gyűjti információit, saját maga által válogatott lapokból. Nem jelent gondot például, hogy a hivatalos tájékoztatásukat egy olyan kis, vidéki lap hírére alapozzák, amelynek vélhetően tudósítója sem volt jelen az eseménynél.

Sőt: bár hat letartóztatott volt, Rogán egyetlen neve alapján másik öt őrizetesről is ítéletet mondott, mindenfajta bizonyíték nélkül.

 

Forrás:index.hu

 
Pafi.hu
Időjárás

Hőtérkép

Gazdit keresek!!!