Jogerős: feloszlatták a Szebb Jövőért Egyesületet

Meghozta a jogerős ítéletet szerdán a Szegedi Ítélőtábla: a főként Gyöngyöspata miatt ismertté vált Szebb Jövőért Egyesület feloszlatásáról

döntött a Szeghő Katalin vezette tanács. Első fokon, márciusban a Gyulai Törvényszék még elutasította az ügyészség kérelmét a feloszlatásra.

Az ítélőtábla közleménye szerint az indoklásban elhangzott: mindenkinek joga van az egyesülési, a gyülekezési és a szabad véleménynyilvánítási jog gyakorlásához, de ez nem járhat mások jogainak és szabadságának megsértésével. A Szegedi Ítélőtábla úgy látta, hogy a Szebb Jövőért Egyesület több esetben is visszaélt jogaival, különösen a Kunhegyesen, Devecserben és Cegléden megtartott rendezvényeken.

Az ítélet szerint Kunhegyesen és Devecserben a Szebb Jövőért elnöke egyértelműen rasszista és kirekesztő beszédet mondott, mert nem tett különbséget a bűnöző életmódot folytató és a törvénytisztelő romák között. Az olyan kifejezések, mint a "férgek, sátánfajzatok, patkányok" az ítélet szerint nem csak a jó ízlés határait lépték túl, hanem a szabad véleménynyilvánítás határait is, és a beszédekből egyértelművé vált a szónok véleménye, miszerint az ilyen népcsoportnak nincs helye a Kárpát-medencében.

A romák méltóságát és biztonságát is veszélyeztették

Az ítélőtábla arra jutott, hogy a beszédek alkalmasak voltak olyan felfokozott hangulat keltésére, amely eredményeként az ilyen eszmék iránt fogékony emberek akár fizikai fellépésre is buzdíthatnak a cigányság ellen. Mivel az egyesület nem határolódott el egyik képviselőjének beszédeitől, a bíróság szerint a beszédeket úgy kell tekinteni, mint amelyek az egyesület véleményét tükrözik.

A ceglédi rendezvénnyel kapcsolatban azt állapította meg az ítélet, hogy itt is rasszista, kirekesztő beszédek hangzottak el, és az egyesület meghatározó tényezőjévé vált az eseményeknek, ezt saját honlapján is hangsúlyozta, miközben tudhatta, hogy Ceglédre mozgósítva tagjait olyan rendezvényre hív, ahol veszélyeztethetik mások jogait és biztonságát .

Az ítélőtábla összességében úgy látta, hogy az egyesület a cigányságot egységesen bűnöző életmódot folytató, a magyarság létezésére veszélyt jelentő és ezért az országból elűzendő népcsoportként kezeli, és szükségesnek ítéli a cigánysággal szembeni, akár erőszakos fellépést is. Ezért a Szebb Jövőért Egyesület működése sértette a roma lakosság tagjainak emberi méltóságát, veszélyeztette biztonságát. Ez alapozta meg az egyesület feloszlatását.

"Végre. 2011 óta ezért küzdünk" - mondta az Indexnek az ítélet után Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) igazgatója. A gyöngyöspatai események után a NEKI kezdeményezte az ügyészségnél a törvényességi felügyeleti eljárást, amelynek a végén az ügyészség kezdeményezte a feloszlatást. A NEKI szerint a Szebb Jövőért Egyesületet már évekkel ezelőtt fel kellett volna oszlatni, az ügy nagyon lassan haladt, de nagyon örülnek a szerdai ítéletnek.

Pereltek a cigánybűnözőző bíró miatt

A Szebb Jövőért-üggyel kapcsolatban van még folyamatban egy másik peres eljárás, amelyben a NEKI látja el a jogi képviseletet. Az a per a Gyulai Törvényszék márciusi, most megváltozatott elsőfokú ítéletének cigányozó indoklása miatt indult. A gyulai bíró, Mucsi Erika az ítélethirdetéskor arról beszélt, hogy szerinte a cigányság elsősorban nem faji kategória, hanem "a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit ... semmibe vevő csoportja". Mucsi Erika kijelentéseit az Országos Bírói Etikai Tanács ugyan etikátlannak minősítette, de végül semmilyen büntetést nem kapott, továbbra is a Gyulai Törvényszéken dolgozik.

A tavasszal hatályba lépett új Polgári törvénykönyv bevezette a sérelemdíj intézményét: akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet. A NEKI álláspontja szerint a bírónő szavai megsértették a romák személyiségi jogait. A szervezet segítségével két roma ember sérelemdíjat kérve pert indított a Gyulai Törvényszék ellen. Ebben a perben egyelőre elsőfokú ítélet van, a Szolnoki Törvényszék elutasította a romák keresetét, de nem érdemi, hanem határidővel kapcsolatos ok miatt, mondta el a NEKi igazgatója.

Az elsőfokú döntés szerint a kérelem kicsúszott a 30 napos határidőből, a NEKI ezt vitatja. Szerintük nem az ítélethirdetés március 24-i dátumától kellene számítani a határidőt, hanem attól az április 24-i hírtől kezdve, amelyből a bírónő szavaitól értesült a nagy nyilvánosság, köztük az érintettek is. Ezért fellebbeznek az ügyben. A sérelemdíjnak még nincs kialakult gyakorlata, ezt most lényegében próbapernek tekintik.

 

Forrás:index.hu

 
Pafi.hu
Időjárás

Hőtérkép

Gazdit keresek!!!