Közeledik a nyugat-nílusi vírus

Közeledik a nyugat-nílusi vírus Szerbiában, Olaszországban és már Horvátországban is terjed a nyugat-nílusi vírus. Néhány napos lappangási idő után izomfájdalom, fejfájás, láz, kiütések és nyirokcsomó-megnagyobbodás alakulhat ki.

 

 

Aggasztó hírek érkeztek hazánkba az elmúlt napokban. Hétfőn jelentették külföldi források, hogy négyre nőtt a nyugat-nílusi vírussal fertőzöttek száma Horvátországban, miután a zágrábi laboratórium hétfőn megerősítette, hogy az eszéki kórházban múlt hét óta enyhe vírusos agyhártyagyulladás tüneteivel ápolt három beteg mindegyikénél kimutatható .

Mivel a kórokozó emberről emberre nem terjed, nincs helye pániknak. Az biztosra vehető, hogy az Eszéken kezelt három eset egyikében sem külföldről hurcolták be a kórokozót, mert a betegek közül senki sem járt a szomszédos országok valamelyikében. Egy 65 éves férfi vélhetően a Vajdaságban fertőződött meg, állapota stabil.

Olaszországban is felütötte fejét

A vírus Szardínia szigetén és Olaszország északkeleti részén, Venetóban terjed. Két nyolcvan éves szardíniai férfit ápolnak intenzív osztályon a nyugat-nílusi vírus fertőzése miatt, mindketten Oristano körzetében, a sziget nyugati partján betegedtek meg. Állapotuk súlyos előrehaladott életkoruk és a szervezetüket gyengítő más betegségek miatt is. A két férfi ugyanabban a térségben betegedett meg, ahol az Afrikából származó vírus tavaly három embert fertőzött meg.

A szardíniai esetekkel 15-re emelkedett a nyugat-nílusi vírustól július közepétől megfertőzött olaszok száma. Öt betegnek az idegrendszerét támadta meg a fertőzés, hármuknál magas láz is jelentkezett. 2008 óta a legtöbb megbetegedés Veneto tartományban és Szardínián történt.

Szerbiát sem kíméli

Három idősebb ember halálát okozta már Szerbiában a nyugat-nílusi vírus szeptember elején. Akkor a fertőzöttek száma is növekedett, 20-ról 37-re; többségük belgrádi vagy a főváros környékéről való. A szerb egészségügyi miniszter szerint járványtól nem kell tartani.

Háttér:

A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában diagnosztizálták, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák főképp madarak, az emberre - esetlegesen lovakra - történő átvitel szúnyogcsípés útján történik.Embereknél a fertőzés általában tünetmentesen zajlik le, de lázzal jár. Az esetek egy részében azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet. A betegségre nincs orvosság, de a fertőzöttek 80 százalékánál kevés vagy semmilyen tünetet nem okoz.

Veszélyeztetettek: idősek, immunkárosodott emberek

Magyarországi megjelenés: augusztus – szeptember – október hónapokban üti fel a fejét a vírus. 1969-ben észlelték nálunk először megjelenését.

Fertőződés: szúnyogok által, vérátömlesztéssel, szervátültetéssel

Lappangásiidő: 2-14 nap

Megelőzés: rovarriasztó szerek használata

 

Forrás:www.gondola.hu



 
Pafi.hu
Időjárás

Hőtérkép

Gazdit keresek!!!